Tudtad, hogy Isten 1x úgy büntette zugolódása miatt Izrael népét a pusztában, hogy Fürjeket kaptak. De nem akárhogyan, hanem egy szél hozta õket és 2 sing magasan (80-100 cm) magasan halmozta fel, és azt kellett enniük 1 hónapig.
Hozzászólások: 0 hozzászólás
Tudtad, hogy Ai városát Józsué vezetésével csellel vették be? Volt egy hadtest aki vereséget álcázott, mintha megverték volna õket elkezdtek visszafelé futni, és elcsalták az ellenséget a kaputól. Közben pedig az addig lesben állók bementek a városba és felgyújtották azt.
Hozzászólások: 0 hozzászólás
Tudtad, hogy Sisera-t egy sátorszöggel ölték meg. A hadvezér egy csatából menekült, és betért egy sátorba, ahol elrejtözött. Letakarták, hogy ne lássák. Majd egy pallóssal a bújtatója szöget ütött a fejébe. A bújtató pedig egy nõ volt, név szerint Jáhel.
Hozzászólások: 0 hozzászólás
Izrael második legnagyobb városának neve már Jechezkél (Ezékiel) próféta könyvében is feltűnik (3:15). A kis babilóni zsidó település káldeus neve annyit tesz: „a rom felélesztése/felvirágzása”, melyet héberre fordítva Tel Avivnak, azaz „a tavasz dombjának” neveztek el. A rabbik magyarázata szerint a névadás a babilóni száműzetésben élők azon reménységét fejezte ki, hogy majdan virágzó ország fog épülni szeretett hazájuk romjain. Tel Aviv azonban nevét csak közvetve kapta innét. • Tovább »
A zsidóság nem önként, hanem a Római Impérium által kényszerítve hagyta el földjét, miután Titus légiói i. sz. 70-ben elpusztították Jeruzsálemet, a Templomot, s közel egymillió zsidót feszítettek keresztre. A megszállók mindent elkövettek, hogy az Erec soha ne lehessen többé a zsidóké. Még Dávid házának kiirtásától sem riadtak vissza (nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült), csak hogy elejét vegyék a zsidóság saját földjén történő helyreállításának, újjászületésének. • Tovább »
A tenger alatti világról és az ott található élőlényekről a Biblia több helyen is említést tesz. Ezekből kitűnik, hogy ez a világ sokkal gazdagabb, mint ahogyan azt általában gondoljuk. • Tovább »
Ha a Vilnai Gáonnak igaza van, akkor küszöbön áll a Harmadik Templom felépítése” – írta szalagcímében a Háárec. A baloldali izraeli napilapban megjelent írás nagy feltűnést keltett: már két nap alatt több száz internetes hivatkozás született a témában. A cikk egy 18. századi, de máig nagyon nagy tekintéllyel bíró rabbi előrejelzésére hivatkozik, amelynek értelmében a jeruzsálemi Harmadik Templom felépítésének 2010. március 16-án (a zsidó niszán hónap elsején) el kellene kezdődnie. A Nyugati fal főrabbija a Heteknek elmondta, hogy arra számítanak: a zsinagóga felavatásával „a szellem visszatér Jeruzsálembe • Tovább »
